Aki az Úr jelét cipelte – búcsú Ferenc pápától

Nem értettem egyet azokkal, akik minden idők legnagyszerűbb pápájaként rajongtak érte. Mégis, az életemben regnáló egyházfők közül őt szerettem a legjobban.

Liberális reformerként dicsérték az elhunyt főpapot, aki csak néha tért le a „helyes útról”.
Lélek és test között megosztott egyházat hagy maga után a ma elhunyt Ferenc pápa – írja nekrológjában a tekintélyes olasz Today.it rovatvezetője, Fabrizio Gatti. Szerinte ugyanis az egyház lelki erejét szóban védte ugyan a pápa, ám az egyház világi erejét egyre inkább konzervatív lobbicsoportok kerítik hatalmukba.
Gati szerint Ferenc pápa sokat tett azért, hogy népszerűbbé tegye az egyházat,
de szavaival és döntéseivel sok mindent le is rombolt, s megsértette a normákat, melyeket maga hangoztatott.
A lap dicséri Ferenc pápát azért, mert „volt bátorsága ahhoz, hogy fellibbentse az obszcén fátylat, amely alá a Szentszék rejtette a világi igazságszolgáltatás elől a pedofíliában vétkeseket”, ám mikor a vád saját szövetségesét, Mario Rupnik atyát érte, már hallgatott.
Ferenc pápa javára írja Fabrizio Gatti, hogy az Orosz-Ukrán háború ügyében a béke érdekében beszélt, ám úgy látják: elfelejtette, ki a bűnös és ki az áldozat.
Neheztel rá a szerző azon „elszólása” miatt is, mely szerint a papi szemináriumokban túl sok a „buzulás” – Gatti szerint a katolikus egyházfő nem mondatna olyat egy olyan országban, ahol a homoszexuálisokat nemi identitásuk miatt időnként fizikai abúzus is éri.
Fabrizio Gatti felhánytorgatja: „épp a szemináriumokban érhető tetten Ferenc pápa nagy kudarca”, hiszen az egyházfő a súlyos paphiány közepette sem használta ki a lehetőséget a cölibátus eltörlésére, miközben
„az evangélikus lelkipásztorok, akik tarthatnak feleséget és gyermekeket, nem kevésbé keresztények a pápánál”.
A Today.it szerzője szerint emellett Ferenc pápa emlékezetes lesz azon káosz miatt is, amelyben egyházát hagyta, s erre egyetlen mentsége van csak: az, hogy a kor, amelyben pápa volt, a hasonlóan kaotikus Donald Trump kora. Fabrizio Gatiban így már csak egy kérdés maradt: „Képes-e még a gerontokrácia, amely az idősek kezébe adja a hatalmat, kormányozni a világ komplexitását és sebességét?”
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci